Restauráció

Emlegettem Apumat, aki vadászik. Nos, Anyum is van. (Bármilyen hihetetlen.)Ő is törte a fejét Apu karácsonyi ajándékán, aztán egyszercsak meglátott egy jobb időket is megélt vadászjeleneteket ábrázoló dobozt egy turiban. Hazahozta és megkért, hogy csináljak vele valamit. Megmutatom, mivel Apu nem olvassa a blogot. Szerintem nem is tudja mi az . :)
Felmérve a helyzetet, nem tűnt bonyolultnak a feladat.

A doboz fából van, a mérete kb. 20*15*10 cm. Gondos munkával kifűrészelték az oldalaiból a négy jelenetet (illetve az ötödiket is a tetejéből), majd belülről vastag kartonból hátteret ragasztottak nekik. A fa pácolva volt, lakkozva nem. A papír teljesen kifakult, a fedelét négy pöcök tartotta a dobozon, amiből az egyik letörött.
Bevallom, örömmel álltam neki a munkának.
Először meghámoztam a belsejét és megcsiszoltam a ragasztós felületeket. Portalanítás után lelakkoztam 2 rétegben.  Miközben száradt a lakk, kiszabtam a megrendelő által igényelt színű kartont (én sötétzöldet tettem volna bele). Fagyispálcikából (milyen jó, hogy elraktam párat!) kifaragtam egy doboz-tető-tartó-pöcköt és lefestettem higított égetett umbra színű festékkel, majd ráragasztottam a tető aljára. Végül beragasztottam az új belső borítókat. És kész. Ilyen lett:

Várja, hogy telerakjuk konyakos meggyel és becsomagolva a karácsonyfa alá kerüljön.