2012. december 10., hétfő

Képeslapok karácsonyra hangolva

Minden évben készítek s.k. képeslapokat, de sosem ugyan olyanokat! Tavaly a fonalgrafikásak voltak soron, most szépséges papírmaradékokat használtam fel, illetve minden olyat amit a szekrényben még találtam (elfekvő készletben).
Ezt a gombosat a facebook-on láttam és nagyon megtetszett, de a gombkészletem erősen megcsappant a múltkori selejtezéskor úgyhogy csak egy képeslapra futotta. Ebből is látszik, hogy semmit nem szabad kidobni!

 Aztán a következők abból a Lidl-ből származó karácsonyi papírkészletből készültek, amiket évek óta nézegetek, vajon mit is lehetne kezdeni velük? Mondjuk ezt:


 A Rayher-es angyalszárnyak is, szintén karácsonyi papírral kombinálva, meg némi cikk-cakk olló és csillámos filc felhasználásával képeslapokká alakultak.


 A végén van a kedvencem, az egyszerű de csinos lap. Tudom is már kinek küldöm el. :)


2012. december 5., szerda

Jöhet a Mikulás!

Köztudott, hogy a Mikulás nem ingyen osztogatja a kis piros zsákokat, adni kell érte neki legalább egy kis sütit. Minden évben mézeskalácsot sütünk, de most találtam egy jó receptet és egy jó ötletet, úgyhogy beújítottunk.
Limara oldalán olvastam a nyomdázott sütiről. Aztán megláttam a sütinyomda árát és elment tőle a kedvem, de nem hagyott békén a dolog... És ugyebár a szegény ember is csak vízzel főz, fény gyúlt az agyamban. Minek nekünk spéci nyomda, mikor a gyerekeknek van állatos nyomdájuk? Őszintén szólva nem volt halálra használva egyik sem, mivel a kiskorúak, a tinta meg az anyuka (jelen esetben én) tűrőképessége nem kompatibilis, szinte új még a cucc. Azért megmostam körömkefével meg mosogatószerrel használat előtt. :)
Limara receptjét megtartva kinyújtottam az első adag tésztát és utána csak fényképeztem ahogy dolgoznak az aprók.
Andris volt a formázó, Katica a dizájner.


 A szivecskés nem az állatos nyomdához tartozott és őszintén szólva fogalmam sincs milyen játék tartozéka lehetett, de most jól jött.  Mikor megsült, azzal a fehér-barna csíkos mogyorókrémmel ragasztottam össze. De bizony el kellett rejteni másnapig, mert kényszeresen rájártunk... :)