Kék a kökény?

Szerintem főzés közben inkább bíborszínű, de nem akarok kötekedni a néphagyománnyal, mert recece.

Mivel ősszel olvastam ezt, izgatta a fantáziámat milyen lehet a kökénylekvár, de ha még egyszer főzni akarnék, megkértem a családomat, hogy csapjanak agyon. Ugyanis karácsony előtt simán ráér az ember kökényt szüretelni családostul egy szántás szélén, meg utána játszani vele a konyhában egy fél napot mire valóban lekvár lesz belőle. Kezdve azzal, hogy a kökény baromira szúr, nehezen adja magát. Viszont ha megcsípte a dér akkor enyhén szilvás, finom édes íze van. Ezen buzdultunk fel és szedtünk vagy 3 kilót. 

Miután hideg vízben megmostam és feltettem főni, jött a neheze. Valahogy ki kellett imádkozni belőle a magokat ami kb. akkora mint egy szem lencse. Próbáltam szitán áttörni de nagyon strapásnak bizonyult. Aztán vágódeszkán villával gyötörni, végül kézzel masszíroztam végig az egész masszát. Azon kívül hogy, megfogta a körmömet, elvett az életemből 2 órát. Viszont alkalmat adott elmélázni bizonyos dolgokon (így karácsony előtt épp aktuális) mert valljuk be, a magtalanításhoz nem kell gondolkodni. Szóval volt jó oldala is. Főnként amikor már bugyogva főtt és bíbor pöttyökkel dekorálta a konyhát, a ruhámat, de még a képes felemre is került belőle arcpakolás gyanánt! Emiatt mindenkinek javaslom a biztonsági intézkedéseket kökénylekvár főzés előtt. Hegesztőpajzs, ilyesmi. (Zárójelben jegyezném meg, hogy már értem miért adják aranyárban a végterméket.)

Az illata mennyei, állagában is hasonlít a szilvalekvárra, de az íze megfőzve sokkal markánsabb, fanyarabb. Ezt valaki vagy szereti, vagy nem.

Iziben megkóstoltuk, hogy passzol-e a sajtbundában sült fokhagymás pulykához és jelentem, igen! Szerintem menne a rántott camembert-hez és a vadhúshoz is. Ha kijöttek a dunsztból, feltétlenül kipróbálom. :)

Tehát unatkozó, de ínyenc háziasszonyok! Kökényszedésre fel!

Decemberi könyvezésem

Pár éve a legkedvesebb fogorvosom rendelési időn kívül, megtanított a könyvkötés fortélyaira. Kötöttünk is együtt vendégkönyvet, fénykép albumot, noteszt, babanaplót, mifenét.
Az év elején készítettem egy ragasztott notesz, de kíváncsi voltam rá, a fűzött technikával készített könyvkötés megy-e még vagy rég kikopott  a fejemből?
Nekiláttam egy kísérleti példánynak, és mivel kétszeri "újragondolás" után sikerült, egy kosszal még csináltam hármat. Gazdája mindnek van és mivel ma már talán kézhez is kapták kis csomagban, remélem nem lövöm le a poént és örömet szerzek nekik! :)

Türelmem próbája

Én, aki a keresztszemes számolgatós-varrogatástól 2 órán belül idegsokkot kapok, tű gobelinhez vettem még tavasszal alkatrészeket. Egy-két hétig nézegettem aztán nekifogtam. Időnként remegő kézzel, napfényben, lámpafénynél, de élveztem. S bár volt egy hónapos kihagyás a nyáron, három hónap alatt készültem el vele. Az egész nem több 15*15 centinél, s ha hozzá számoljuk hogy e téren még szűz voltam, talán nem is olyan rossz arány. :)

November elején találtam hozzá megfelelő keretet is, így bekereteztem. De mivel két képkeret volt egy csomagban, megvettem a pipacs-csokor nagytesóját - vagy inkább az előző csokor egy kinagyított virágát - ugyanebben a méretben.

És máris készül a második képkeretbe való.  :)

Ketchup és szandálgumi

Az augusztus mindig a befőzésről szól. Most épp a paradicsoméról. Magam vetettem tavasszal a magot és ápolgattam a kis palántákat aminek a fele ugyan ványattka volt de nem volt szívem kidobni, elültettem mindet. Így lett belőlem a nyár végére paradicsom nagyhatalom...
Kétnaponta főztem és készítettem belőle ivólevet, salsa-szószt, pizza-szószt és ketchupot. Ez utóbbiból a végére már profi lettem, még sárga verzió is készült.
A lustaságomat mutatja, hogy bár van dizájnos ketchup matricám, ilyen falusias felirat került mégis az üvegekre. Bár azt gondolom, nem érik meg az új évet, erre a kis időre meg ugye... :)

Adódott egyszer, még a befőzés előtt, hogy bolti flakonos ketchupot tettem az asztalra a vacsorához. Miközben a kiskorúak túrták befelé az arcukba a melegszenyót, gyanútlanul nekiálltam felolvasni az összetevőket. A "xantálgumi" elhangzásakor mindkettőnek megállt a szájában a falat és kistányérnyira tágult a szemük, hogy:
- Szandálgumi????

A vacsora nem múlt el röhögés nélkül, de az általam gyártott ketchup 100 %-osan szandálgumi mentes és 0 % a sátorvas tartalma is. :)

És a recipe:

Végy egy rahedli érett paradicsomot, megmosás után daraboltasd fel a Zuraddal és főzd egy kicsit, hogy könnyebben lehessen aztán paszírozni.
Ha a héja már elválik a húsától akkor a gyerekkel paszíroztasd ki és a forró lébe tegyél egy jókora, feldarabolt vöröshagymát, pár gerezd fokhagymát, sót, zellerzöldet, pici cukrot, őrölt gyömbért, őrölt fehérborsot, egy nagyobb édes, tisztított, darabolt almát (esetleg körtét), teatojásba mustármagot, babérlevelet, egy pici szegfűszeget, szegfűborsot. Közepes lángon forrald a fele mennyiségre majd miután a teatojást kihorgásztad, botmixerrel pürésítsd krémes állagúra. Még egyszer forrald fel és a lángot elzárva lottyints bele egy korty almaecetet valamint egy evőkanál mézet.
Ha az illatra nem jelenik meg a konyhában a család apraja-nagyja, akkor valami baj van, esetleg senki sincs otthon rajtad kívül.
A tisztára mosott üvegeket egy percre tedd a mikróba, majd töltsd meg őket a fűszeres szósszal. Mutasd meg neki messziről a szalicilt, aztán száraz dunsztban hagyd kihűlni. (Enyéim hűtőtáskában csücsülnek egy napot.)
Akkor végeztél jó munkát, ha a kamrapolcon álló üvegekben nem válik szét a hígabb lé a sűrűtől, úgy ahogy a képen jobbról haladva balra az üvegeknél. A bal oldali volt az utóbbi, profi verziós főzet. :)

Megcsináltam!

Úgy kezdődött, hogy Anyukám megjelent egy szép bordó kockás inggel, ami a családban senkire se passzolt. Egy darabig nézegettem kinek tudnám tovább passzolni, de nem ismerek ekkora pasast aki nem nézne furán ha rátestálnék egy inget, úgyhogy ment az ing a gardrobba. 
Aztán egyszercsak megláttam ezt és felujjongtam! 
Semmi perc alatt elvágtam az inget, behajtottam, visszavarrtam és örvendeztem
Aztán a jól sikerült lánybuli alkalmával a barátnémra hagyományoztam. Én meg majd varrok magamnak ha megint jön Anyu... :)

Ajándékba készültek

Március idusán lett volna szerencsém az ország ellenkező csücskében ünnepelni, ha az időjárás nem akarta volna másként...
A csajos kreatív hétvége azért nem maradt el, (csak a helyszín változott) keresztbe-kasul történő ajándékozással; úgyhogy készültem.

Ezt a csokipapírral bevont dobozkát egy könyvben láttam és raktároztam magamban idáig. Persze előtte sok-sok csokit meg kellett ennem, hogy legyen hozzá alapanyag, de nem esett nehezemre!
Saját öntésű csokibonbonokat tettem bele, aminek a bemutatásához ki kéne tennem a 18-as karikát így ettől most eltekintek. Akit érdekel, privátban megmutatom. :)

Könyvet már állati rég nem kötöttem, pedig nagyon tetszik maga a folyamat. Ez most nem könyv lett az igaz, csak egy ragasztott notesz tavaszi hangulattal.

A végére hagytam a kedvencemet.Volt már szatyros bejegyzés, de amíg van üres felület addig az ötletek is dörömbölnek a fejemben én meg felelőtlenül szabadjára eresztem őket. :)
Ezt most cseresznyevirágokkal díszítettem, tán mutatósabb ilyenbe pakolni bevásárláskor mint egy nylon tatyeszba.

Népmesék

Imádtam a magyar népmeséket, talán nem is titok ez már a népmesés kanalam óta. Most is odaülök a gyerekekhez tévé elé ha hallom a zenéjét. A mese elején az életfát fütyülő galambokat legalább olyan élvezet volt nézni mint magát a mesét.
Még a nyáron kezdett motozni a fejemben egy gondolat, hogy ezt valahogy meg kéne hímezni. Megvettem hozzá a trikót és aztán nem lett belőle semmi. Egy hűvös őszi vasárnapon a Pécsi Vásárban találtam egy olyan piros hímzőfonalat, mint a mese főcímében az életfa. Meg is rajzoltam és nekiláttam hímezni. Bár a trikós időszak még marha messze van jó volt csinálni, élveztem minden percét. Mivel nem vagyok egy nagy hímző, híján vagyok a hímző kellékeknek is, így a mintát grafit ceruzával rajzoltam fel,szegény ember vízzel főz elven. Azt viszont már kitapasztaltam, hogy vasalható közbéléssel sokat lehet tenni nyúlás ellen, úgyhogy kapott egy közbélést hátulról amit a végén a minta mellett 2 cm-vel körbevágtam. Volt ugyan egy két hetes szünet közben könyékig tartó ínhüvely gyulladás miatt, de kb. egy heti munkával készült el. Talán nem minden mintát szakszerű vonalvezetéssel sikerült kihímezni, menet közben jöttem rá fortélyokra, de jobb későn mint soha.
Ezeken kívül egy dolgot mindenképp megtanultam. Ugyan ketten is figyelmeztettek rá, hogy magyar hímző fonalat ne használjak, de akkor már félig kész volt a hímzés, kibontani meg nem akartam. Hát igen az első mosáskor, bár nagyon óvatos voltam, elkezdte a piros fonal ereszteni a színét. Nem vészes, de a guta majd' megütött mert kissé pirosas lett a környék. Így képen talán nem is látható, de én látom. Ettől függetlenül szívbaj nélkül fel fogom venni amint elég melegen süt a nap. :)

Vidításnak pedig, egy mai szemmel kissé másként lecsapódó Magyar Népmese. :)
Köcsög király

Hallgatásom eredménye

Most illene buék-ot kiáltanom, de azt hiszem azzal már kissé elkéstem.
Inkább megmutatom néhány kreálmányomat vagy gyurmákományomat, ha úgy jobban tetszik.
Az első egy kedves ismerősnek készült személyre szóló kanálka, amivel eljátszottam egy borongós téli délutánt, ennélfogva a kép sem lett a legjobb róla. De talán látszik a lényeg. :)

A másik szintén egy kanál a Hites Uramnak, amire rovásírással róttam fel a nevét, jobbról balra olvasandó.

A következő egy medál, amit a Gyerek tervezett, szintén a rovásírás jeleit felhasználva, a saját nevének betűivel. A dugó csak  méret érzékeltetésére van jelen. :)

És nehogymá' a Leány kimaradjon, ő is kapott egy medált, csajosat persze. Meg azért is mert a nevének jelentése: korona.

Levezetésként pedig íme pár adag puding amihez a szilikon formát,  hála a jó égnek meg a Valentin napi őrület lefolyásának, akciósan vettem a Lidl-ben.

Segítségként a fordításhoz:
Rovásírás ABC