Népmesék

Imádtam a magyar népmeséket, talán nem is titok ez már a népmesés kanalam óta. Most is odaülök a gyerekekhez tévé elé ha hallom a zenéjét. A mese elején az életfát fütyülő galambokat legalább olyan élvezet volt nézni mint magát a mesét.
Még a nyáron kezdett motozni a fejemben egy gondolat, hogy ezt valahogy meg kéne hímezni. Megvettem hozzá a trikót és aztán nem lett belőle semmi. Egy hűvös őszi vasárnapon a Pécsi Vásárban találtam egy olyan piros hímzőfonalat, mint a mese főcímében az életfa. Meg is rajzoltam és nekiláttam hímezni. Bár a trikós időszak még marha messze van jó volt csinálni, élveztem minden percét. Mivel nem vagyok egy nagy hímző, híján vagyok a hímző kellékeknek is, így a mintát grafit ceruzával rajzoltam fel,szegény ember vízzel főz elven. Azt viszont már kitapasztaltam, hogy vasalható közbéléssel sokat lehet tenni nyúlás ellen, úgyhogy kapott egy közbélést hátulról amit a végén a minta mellett 2 cm-vel körbevágtam. Volt ugyan egy két hetes szünet közben könyékig tartó ínhüvely gyulladás miatt, de kb. egy heti munkával készült el. Talán nem minden mintát szakszerű vonalvezetéssel sikerült kihímezni, menet közben jöttem rá fortélyokra, de jobb későn mint soha.
Ezeken kívül egy dolgot mindenképp megtanultam. Ugyan ketten is figyelmeztettek rá, hogy magyar hímző fonalat ne használjak, de akkor már félig kész volt a hímzés, kibontani meg nem akartam. Hát igen az első mosáskor, bár nagyon óvatos voltam, elkezdte a piros fonal ereszteni a színét. Nem vészes, de a guta majd' megütött mert kissé pirosas lett a környék. Így képen talán nem is látható, de én látom. Ettől függetlenül szívbaj nélkül fel fogom venni amint elég melegen süt a nap. :)

Vidításnak pedig, egy mai szemmel kissé másként lecsapódó Magyar Népmese. :)
Köcsög király