Búcsú...

  Érkezés a Kopasz-hegyre

Sokat jártam lankáidon, ültem langymeleg kövön.
Hátizsákom, vándorbotom nem sokat lógott a szögön.
Kutattam tücsköt, bogarat, füveket és fákat,
Előttem a titkaid nyitott könyvként álltak.
Ismertem ösvényeid, szellőd simította arcom,
de véget ér a vándorutam, befejeztem a harcom.
Szerettem minden rögödet. Éreztem: lüktetve élnek.
S most porrá lett testemmel én adok testet a szélnek…