Elkapott a hév...

Na nem AZ a hév, hanem egy másmilyen. A kalocsai.
Úgy kezdődött, hogy van egy teraszajtó a zúúj házban az előszoba és az étkező között. Talpig üveg. Mivel szép tiszta és be is szoktam csukni, nem egyszer fordult elő, hogy aki kintről jött be az látványosan felkenődött az üvegre. Jaj, most is vihogok mert tök vicces bentről nézni, hogy jön a gyanútlan egyén és placcs...! Először csak a 8 éves Lány puffant neki, de betudtuk a szélkisasszony természetének. De mikor jött befelé a 18 éves unokaöccs, a 11 éves Fiúgyermek meg a vendég pasas (30+) és mint felkenődtek, akkor elgondolkodtam. Tegyek rá függönyt? Neeem... Akasszak rá lógattyút? Kipróbáltam, de egy-egy erőteljes becsukáskor mindig a nyakunkba ugrott. Szóval nem jött be. Akkor üvegmatrica. Ovis megoldás, de amíg megszokja a jónép az üvegajtót, talán nem kell naponta pucolgatnom róla az orrnyomokat. :)
Kaptam a kolléganőmtől egy eredeti kalocsai mintás könyvet. Abból rajzoltam át a motívumokat és a Leánygyermek segített kitölteni színnel. Igyekeztem az eredeti színeket használni, mondjuk a csillámos zöld nem tudom mennyire hagyományos Kalocsán ... de az vót készleten itthon.
Ha most se veszik észre, hogy zárt ajtón nem lehet bejönni akkor tényleg csak annyi dolgom maradt, hogy röhögjek a túloldalon, kezemben a csőre töltött ablakpucolóval.

Minta nyitott ajtónál, csak a láthatóság kedvéért.

Befelé haladva, kissé guggolós helyzetből fotózva.

Kifele menet.